Tengereczky Pál

elefani:

boleynanna:

elefani:

most meg puszér és réz andrás osztja az észt az rtl-en arról, hogy az amerikai filmek 80 százaléka miért new yorkban játszódik, és a nők miért öltöznek saját maguknak????????????????? hát miez bazmeg? ki ez a két buta kobold?

erről a szerencsétlen…

Deviszont, és belátom, hogy ez férfiúi kvalitásaihoz kevéssé ad hozzá, ő fordította a Tesz-Vesz várost! És az egy mestermunka. És ezt nem 30 év megszépítő távlatából állítom, hanem konkrétan tegnap olvastam belőle a fiamnak a Tengeri utazás című opuszt, amiben Sósvíz kapitány leereszti a bátor Cin és Cog matrózokat a mentőcsónakkal, akik megmentik a viharban került halász-malacokat.

Ebben megint az a szép, ahogy kirajzolódik mennyire folytonos az átmenet a demokrácia és a diktatúra között. Erról eddig a ciklusig csak olvasmány élményeim voltak, most meg itt van nekünk real-time. (és ehhez irreleváns, hogy vajon elérünk-e a másik oldalra, vagy megállunk valami köztes állapotnál.)

(ld még: hogyan asszisztálhattak az eléggé polgárosodott, eléggé felvilágosult német állampolgárok ahhoz amihez asszisztáltak, miért nem léptek le a zsidók idejében, hogyan adták/adják a nevüket visszatekintve nyilvánvalóan vállalhatlan törvényekhez elötte morálisan integránsnak tűnő személyiségek, stb, stb.)

Hogy minden egyes lépés elfogadható látszhat a többség számára éppen abban a pillanatban.  És még az erre érzékenyebb kissebségnek is mindegyikről úgy tunik, hogy az éppen aktuális helyzethez képest csak marginálisan rombolja a közállapotokat. Elötte is szar volt, utána is szar lesz, felesleges rajta pampogni.  Meghekkeljük az ABt, úgy sem érdekel senkit, átbuheráljuk az igazságszolgáltatást, hogy könnyen lecsukhassuk ellenfeleinket, akiket úgyis mindenki utál és nagyon ciki lenne őket megvédeni, szétalázzuk (éhen halasztjuk) a legkiszolgáltatobbakat, azok úgy sem szavaznak, és most meg elvesszük a pártok működéséhez szükséges pénzt. Tényleg fantasztikus. És hogy szemmel láthatólag az egyetlen dolog ami eddig ettől visszatartotta az éppen aktuális politikusokat, az valami homályos és gyenge belső érzet, hogy a demokrácia valahol egy érték, és kissebb para hogy nem leszünk hatalmon, mint hogy szétcsesszük.

sronti:

tengereczky:

saving private blue: en nem vagyok kozgazdasz, nagyjabol fingom nincs ezekrol a dolgokrol,…

pblue:

en nem vagyok kozgazdasz, nagyjabol fingom nincs ezekrol a dolgokrol, szoval valaki elmagyarazhatna nekem, hogy ha a megszoritasok visszafogjak a gazdasagi…

Hú de nem értjük egymást. Nem az az állitásom, hogy megszoritani kell, és akkor jó lesz. Az állitás az, hogy ellentétben amerikával, a kis, nyitott, szar reputációjú országoknak nincs más választásuk. Egyensúlyban kell tartaniuk a költségvetésüket , és amellett kell valamit kitalálniuk, hogy növeljék a gazdaság hatékonyságát, és meggyőzzék a befektetőket, hogy van jővőjük. Nem áll nyitva elöttük az amerikai út, nem választhatják a New Dealt. 

 Ehhez egy egyszerű adalék: Persze, hogy az amerikaiak is a piacról finanszirozzák magukat. Éppen csak az van, hogy mindig amikor feszkó van a világpiacokon, és a befektetők megijednek, akkor ugye eladják a kockázatos papirjaikat és átrakják az összes pénzüket relativ biztonságosba. Na most ebben az összefüggésben pont az amerikai és a német államadóság a biztonságos, és minden más, különösen az olyan kétes hirű országoké, mint Magyarországé és Görögországé a kockázatos. Tehát mindig ha válság van, a magyarok és a görögök szuperdrágán tudnak csak kölcsön venni, ha egyáltalán, mig az amerikaiak és a németek szuperolcsón. Emellett nem annyira meglepő, hogy az amerikaiak egy kicsit máskép látják a gazdaságélénkités költségeit, mint ahogy Matolcsy Györgynek és elvbarátainak látnia kéne.

A görög példa mondjuk szerintem nem túl jó érv. Pont az történt velük, hogy az volt az ötletük, hogy a költségvetési szigor, az felesleges. Ezért lett annyi adóságuk, amiből a világ, de legalábbis a németek összes pénze sem tudja őket láthatóan kivakarni. 

És az, hogy hazugság volna, hogy a közgazdaságtannak nincs egyértelmű válasza nagy zárt gazdaságok esetére, hogy a Keynesi gazdaságélénkités jótékony hatásánák kérdéséről, erre nem tudok mit mondani. Nyilván azért ir az egyik nap 20 Nobel-dijas vagy majdnem Nobel-dijas közgazdász nyilt levelet a financial timesban mellette, majd a másik nap 20 másik Nobel-dijas vagy majdnem Nobel-dijas közgazdász ellene, mert ez egy hazugság (ha akarod kikeresem a linkeket, most lusta vagyok hozzá.) Krugman és Stiglitz az egyik oldalon, Lucas és Rogoff a másikon. Nyilván azért van ezzel a vitával tele az akadémiai élet, a kutató intézetek, és a sajtó a válság kezdete óta, mert ez egy hazugság. Lehülyézheted az egyik oldalt, ha neked tetszik, de ettől sok minden nem változik.

pblue:

en nem vagyok kozgazdasz, nagyjabol fingom nincs ezekrol a dolgokrol, szoval valaki elmagyarazhatna nekem, hogy ha a megszoritasok visszafogjak a gazdasagi novekedest, akkor az ezek helyett a nem a zemberekre, hanem a versenykepesebb szektorokra rabaszott adok hogy a gecibe nem fogjak vissza…

tudom, hogy igazabol, csak anyázni akartál, és nem is ez volt a kérdés (a tiédre nyilván az a válasz, hogy visszafogják), de ha már szóba hoztad…

Engem mindig meglep, hogy jelentős része a megszorítás-a-megoldás-vagy-a-probéma témában nyilatkozóknak (LMP ‘szakértői’ különösen fájdalmasak szoktak lenni ebben a témakörben) tök figyelmen kívül hagy egy elég jelentős szempontot. Míg amerika, vagy mondjuk egész európa kontextusában az tényleg egy releváns kérdés (i.e., a közgazdaságtan nem tud egyértelmű választ adni), hogy legyen-e egyensúlyi költségvetés, vagy szórjunk egy csomó pénzt (a jővőbeli adófizetők terhére) a gazdaságba, hátha kihúzza magát a hajánál fogva a szarból, vagy legalábbis kevésbé ássa bele magát, Magyarország, Görögország és más kis, nyitott, erőforrás hiányos, közepes reputációjú országok esetében ez a dillemma teljesen irreleváns. Ezek a gazdaságok

1. azonnal felfordulnak, ha a fejlett nyugat akár 6 hónapig is nem hajlandó köcsönözni/beruházni

2. alapallásban az államaparátusuk nem arról hires, hogy a plussz forrásokat hatékonyan, hosszútávú szempontok alapján költi el

ergo, mindent meg kell tenniük, hogy a befektetői bizalmat rövid távon is fenntartsák. Azt meg fegyelmezett költségvetési politikával (=megszoritás), és hosszútávú reformokkal lehet.

Szal idekerverni, hogy mit gondol Krugman vagy Keynes a helyes politikáról amerikában, vagy Merkel és Hollande az Unió egészét vagy akár Németországot és Franciaországot tekintve, vagy bárki más aki alapvetően nagy zárt gazdaságokról gondolkodik teljességgel mellélövés.

Csak ennyit akartam mondani. Köszönöm.

Mondjuk az van, hogy ez tök tudatos valszeg. Minél többször mondják, hogy “ti, akik szeretitetek a Gyurcsányt, hogy mondhatjátok, hogy mi lopunk, amikor ő még annál is többet”, annál jobban rögzül a saját választóikban, hogy azok szeretik a Gyurcsányt.

(Tök durva, de tényleg az van, hogy ha elég sokszor mondják el ugyanazt, egy idő után úgy tűnik, mintha kicsit igaz volna.)

herizonford:

amikor nem tudják tartani a lépést az ízlésünk változásával, és 20 éves korunkban is azzal jönnek, hogy “itt van ez a Linkin Park, te szereted ezeket”. Pedig a LinkinParkot csak 15 évesen szerettem, 20 évesen már rég nem, hiszen vérciki.

A jobboldali sajtó is így viselkedik, ha Gyurcsány…